A játék során egy FHV modellt és egy PBSZ modellt használtunk fel arra, hogy különböző tájhasználati és természetvédelmi szcenáriókat feltételezve előrevetített (szimulált) ökoszisztéma-térképeket állítsunk elő, majd azokból potenciális beporzó szolgáltatási térkép-változatokat származtassunk. Az állatok általi beporzás az ökoszisztéma-szolgáltatások közül az egyik legfontosabb, amelyhez feltétlenül szükséges a természetes élővilág (biodiverzitás) gazdagságának fennmaradása.
A játék során szimulált PBSZ térképeket, vagyis a feltételezett ökoszisztéma-szolgáltatási térképeket egy feltételezett KITETTSÉG - ÉRZÉKENYSÉG - VESZÉLYEZTETETTSÉG sérülékenységi sémában vizsgáljuk, hogy a "miniszteri döntések" feltételezett összhatását 2050-re értékelni lehessen.
A THV modell
A föld- és tájhasználat-változás modellezésének alapjául Farkas & Lennert (2015), ill. a NATÉR (2016) eredményeket használtuk fel, figyelembe véve - a szimulációs játék céljára létrehozott - Magyarország védettségi zónatérképeit és az elmúlt időszak földfelszín-változási tendenciáit.
... részletesebben
A PBSZ modell
A potenciális beporzási szolgáltatás számításait a Kovács-Hostyánszki és mtsai (2020) által kidolgozott módszertan szerint végeztük. A modellt a szerzők a vadméhekre, mint a mérsékelt égöv legfontosabb beporzó rovarcsoportjára alkalmazták. A szimulációs játék esetében azonban ezt a modellt általánosabb értelemben, minden vadon élő beporzó rovarra kiterjesztve vesszük figyelembe.
,,, részletesebben
A KITETTSÉG - ÉRZÉKENYSÉG - VESZÉLYEZTETETTSÉG séma
A kitettség - érzékenység - potenciális veszélyeztetettség (várható hatás) sérülékenységi sémát 4x3, feltételezett környezetvédelmi, ill. klímaváltozási szcenárió esetére dolgoztuk ki. A környezetszennyezési kitettséget a természetvédelem zónák is befolyásolhatják.
... részletesebben
