Az ökoszisztémák sérülékenységelemzése szakértői becslésen alapszik (Felmann 2012). Jelen esetben ezt a megközelítést a potenciális beporzási ökoszisztéma-szolgáltatásra alkalmaztuk, 30 éves előrejelzéssel, a legújabb szakirodalmak értelmezése alapján.
A sérülékenységelemzés "KITETTSÉG" komponensét a környezetszennyezés és a klímaromlás feltételezett változásaira alapoztuk, amelyek aktuális trendje egyértelműen kedvezőtlen (pl. KSH 2018). A környezetszennyezés összetett jelenség: pl. agrárkemizálás, fényszennyezés, kémiai szúnyogirtás, általános N-ülepedés (eutrofizáció), légszennyezés, vízszennyezés, hulladék- és szemét-kezelés, inváziós fajokkal bekövetkező "szennyezés". Ezeket külön-külön nem, de a természetvédelmi zónák szerint differenciáltan vesszük figyelembe a tájhasználati és természetvédelmi döntések függvényében (2. táblázat).
A klímaváltozás megítélése még ennél is összetettebb, hiszen a klímaváltozásnak sokféle hatása léphet fel párhuzamosan, például a növények virágzási idején, a beporzók életciklusának vagy elterjedési területének változásán keresztül. Egyes fajok kiszorulhatnak jelenlegi elterjedési területükről, mások populációi kedvezően reagálhatnak egyes években, de a klímaváltozást a legtöbb esetben kedvezőtlennek tartják. Jelentősége és hatása általánosan bizonyított, de részleteiben nem ismert még eléggé.
Ráadásul, amíg a környezetvédelmi politika iránya ténylegesen a miniszter döntéseitől függ, addig a klímaváltozást már nem tudja érdemben befolyásolni. A klímaváltozás feltartóztathatatlanul zajlik! ... bár még nem tudhatjuk pontosan, hogy az hol, milyen mértéket fog elérni és az mennyire hat majd a beporzó szolgáltatásokra. A miniszter "döntése" valójában csak azt mutatja: "mi lenne, ha ..." és inkább arra reflektál, milyen klímaszcenárióban hisz?
A potenciális beporzó ökoszisztéma-szolgáltatás (PBSZ) feltételezett kitettségének becsléseit a játék során választható éghajlatváltozási szcenáriókra a 3. táblázat tartalmazza.
A potenciális beporzószolgáltatás "ÉRZÉKENYSÉG"-i komponensét a legújabb cikkek (pl. Hallmann és mtsai 2017; Insect Atlas 2020, van Klink és mtsai 2020, Sánches-Bayo & Wyckhuys 2019, Valtonen 2017, Warren és mtsai 2021, Wagner 2020, Wagner és mtsai 2021) alapján jelentősnek kell megítélnünk. Az egyes adatsorok és rovarcsoportok érzékenysége elég nagy változatosságot mutat, ugyanakkor a - főleg európai és észak-amerikai vizsgálatokon alapuló - cikkek tízéves időszaki trendbecslései átlagosan 8%-os csökkenéssel számolnak. Csökken a fajszám, a populációk kiterjedése és a rovarok összes biomassza-tömege. Ez utóbbi csökkenést különösen súlyosnak mutatja egy közép-európai vizsgálat (Hallmann és mtsai 2017), akik szerint a repülő rovarok összes mennyisége 75%-kal csökkent 27 év alatt, méghozzá természetvédelmi területeken!
A "POTENCIÁLIS VESZÉLYEZTETETTSÉG"-et (vagyis a várható hatást) a kitettségek típusa és fokozata szerinti becsült csökkentő tényezőkkel vesszük figyelembe, amelyeket alább a 2. és 3. táblázat mutat be részletesen.
A szimulációs játékban a következő választási lehetőségekkel - feltételezésekkel - számolunk:
KÖRNYEZETVÉDELEM
- "A környezetvédelmi politika éppen megfelelő, nem változtatok!"
... mivel a jelenlegi folyamatok kedvezőtlen tendenciát mutatnak, ennek további fenállását feltételezzük - "A gazdagodás és növekvő fogyasztás érdekében lehet rosszabb a helyzet"
... a jelenlegi trendnél kedvezőtlenebb feltételezéssel élünk - "Csökkenteni kell a környezetszennyezést és a környezeti terheléseket!"
... a jelenlegi trendnél kedvezőbb feltétlezéssel élünk - “Nem lehet úrrá lenni a kapitalizmus-vezérelt fogyasztói társadalom környezetszennyezésén!”
... ez a döntés egyenértékű a "... lehet rosszabb a helyzet" választással
KLÍMAVÁLTOZÁS
- "Az időjárás változékony, de a klíma lényegesen nem fog változni 2050-ig"
... a beporzók szempontjából sem várok nagyobb kitettséget - "Számítok rá, hogy a klíma egyre kedvezőtlenebb hatással lesz a beporzókra!"
... ezért ez is súlyosbíthatja a helyzetet - "Durva és egyre kevésbé megjósolható klímaváltozásra és hatásra számítok - a beporzók szempontjából is!"
... csak rosszabb következményekre számítok
2. táblázat
| Környezetvédelmi szcenárió | Földrajzi rétegzettség | Feltételezett kitettség | Csökkentő tényező |
|---|---|---|---|
|
"… éppen megfelelő …" |
nem védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." |
0,150 |
0,850 |
|
"… éppen megfelelő …" |
védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." |
0,100 |
0,900 |
|
"… éppen megfelelő …" |
szigorúan védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." |
0,050 |
0,950 |
|
"… éppen megfelelő …" |
mesterséges |
0,200 |
0,800 |
|
"… éppen megfelelő …" |
természetközeli ökoszisztémákban |
0,100 |
0,900 |
| "… lehet rosszabb …" | nem védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,200 | 0,800 |
| "… lehet rosszabb …" | védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,150 | 0,850 |
| "… lehet rosszabb …" | szigorúan védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,100 | 0,900 |
| "… lehet rosszabb …" | mesterséges ökoszisztémákban |
0,250 | 0,750 |
| "… lehet rosszabb …" | természetközeli ökoszisztémákban | 0,200 | 0,800 |
| "Csökkenteni kell a szennyezést …" | nem védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,100 | 0,900 |
| "Csökkenteni kell a szennyezést …" | védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,050 | 0,950 |
| "Csökkenteni kell a szennyezést …" | szigorúan védett zónákban, ha a tájhasználati és természetvédelmi politika erősíti egymást: "Fenntartható ökovárosok …" és "Erősebb természetvédelem ..." | 0,000 | 1,000 |
| "Csökkenteni kell a szennyezést …" | mesterséges ökoszisztémákban |
0,100 | 0,900 |
| "Csökkenteni kell a szennyezést …" | természetközeli ökoszisztémákban | 0,050 | 0,950 |
3. táblázat
| Éghajlatváltozási szcenárió | Földrajzi rétegzettség | Feltételezett kitettség | Csökkentő tényező |
|---|---|---|---|
| "… lényegesen nem fog változni …" | nincs földrajzi rétegzettség | 0,100 | 0,900 |
| "… egyre kedvezőtlenebb hatás …" | nincs földrajzi rétegzettség | 0,200 | 0,800 |
| "Durva klímaromlásra számítok …" | nincs földrajzi rétegzettség | 0,300 | 0,700 |
Hivatkozott irodalmak
Hallmann, CA, Sorg, M, Jongejans, E, Siepel, H, Hofland, N, Schwan, H, Stenmans, W, Müller, A, Sumser, H, Hörren, T, Goulson, D, de Kroon, H (2017): More than 75 percent decline over 27 years in total flying insect biomass in protected areas. PLoS One 12, e0185809.
MacGregor, CJ, Pocock, MJO, Fox, R & Evans, DM (2015): Pollination by nocturnal Lepidoptera, and the effects of light pollution: a review. Ecological Entomology 40:187-198.
Sánches-Bayo, F & Wyckhuys. KAG (2019): Worldwide decline of the entomofauna: a review of its drivers. Biol. Conservation 232:8–27
Valtonen, A, Hirka, A, Szocs, L, Ayres, MP, Roininen, H and Csóka, Gy (2017): Long-term species loss and homogenization of moth communities in Central Europe. J. of Animal Ecology 86: 730-738.
van Klink, R, Bowler, DE, Gongalsky, KB, Swengel, AB, Gentile, A, Chase, JM (2020): Meta-analysis reveals declines in terrestrial but increases in freshwater insect abundances. Science 368, 417–420
Warren, MS, Maes, D, van Swaay, CAN, Goffart, Ph, Van Dycke, H, Bourn, NAD, Wynhoff, I, Hoare, D & Ellis, S (2021): The decline of butterflies in Europe: Problems, significance, and possible solutions. PNAS 118(2): e2002551117
Wagner, DL (2020): Insect Declines in the Anthropocene. Annual Review of Entomology 65:457–480.
Wagner, DL, Grames, EM, Forister, ML, Berenbaum, MR & Stopak, D (2021): Insect decline in the Anthropocene: Death by a thousand cuts. PNAS 118(2): e2023989118
