Magyarországon a 19. század vége óta folynak rendszeres meteorológiai megfigyelések. Az Országos Meteorológiai Szolgálat külön honlapon foglalja össze a megfigyelt változásokat 1901-tól 2016-ig.
A legfontosabbak az alábbiak:
A szélsőséges jelenségek közül a hőség napok száma növekedett meg rendkívüli módon:
A csapadék térben és időben nagyon változékony, így a – az éghajlatváltozás hatására bekövetkező – gyengébb tendenciákat nehezebb kimutatni, mint a hőmérséklet esetén. Viszont a négy évszak összehasonlításában a határozott csapadékcsökkenés tapasztalható tavasszal, értéke mintegy a 17% a több mint egy évszázadot átívelő idősor alapján.
További részletek az OMSZ honlapján találhatók.
A hőmérséklet és a csapadék változása külön-külön talán nem tűnik drámainak, azonban együttes hatásuk az élővilágra ennél sokkal jelentősebb: klímaszárazodást mutat, egyre gyakoribb és kiterjedtebb aszályos időszakok várhatók. Ezt a jelenséget - ahogyan az élővilág "érzékeli" - jobban mutatja a botanikusok által kifejlesztett növényzeti klímazónák változásának térképei:
További részletek a Magyarország Nemzeti Atlasza - Természeti környezet (2018) digitálisan is elérhető könyvében találhatók.
